Szuhogy.hu
  • Címlap
  • Hírek
  • Bemutatkozás
    • A település címere
    • A település története
    • Térképek, földrajz
    • Demográfiai adatok
    • A település látnivalói
    • Tájékoztatás a futballpálya használatáról
    • Képgaléria
    • Iskola
  • Kirendeltség
    • Polgármester
    • Jegyző/Ügyintézők
    • Hivatalok
    • Járás
    • Hirdetmények és felhívások
    • Nyomtatványok
    • Önkormányzati intézmények
      • A Szuhogyi Nyitnikék Óvoda bemutatása
    • Civil szervezetek
    • Elérhetőségek
    • Közérdekű
  • Képviselő-testület
    • Jegyzőkönyvek
    • Testületi anyagok
    • Hatályos rendeletek
    • Közérdekű közlemények
    • Költségvetés
    • Pályázatok
    • Településszerkezeti terv
    • Településarculati Kézikönyv
    • Zárszámadás
  • Ügyintézés
    • Adónyomtatványok
    • Önkormányzati nyomtatványok
    • Elektronikus ügyintézés
  • Választás
    • HVB határozat
    • Választási hirdetmény
    • Választási ülés
    • Választási tájékoztató
Szuhogy.hu > A település látnivalói

Szuhogy – Csorbakő vára

A középkori Csorbakő vára a történeti Borsod vármegye északi szélén, közvetlenül Torna vármegye határán található. Ma, a vár középkori történetében is fontos szerepet játszó Szuhogy község határához tartozik. Környezete a viszonylag alacsony Rudabányai – hegység része, maga a vár a Nagy – hegy egyik északkeleti alacsonyabb gerincének végén épült fel. A várhoz szorosan tartozó résznek tekinthetjük még a várhegy északkeleti lábánál ásott téglalap alakú tavat is.
A vár régészeti kutatása 1928-ban kezdődött, amikor Saád Andor a várhegy északi oldalában jégkorszakbeli barlangot tárt fel. Ekkor lett figyelmes a várból előkerülő alig, vagy egyáltalán nem ezüstözött rézlapkákra. A leleteket megtekintette Miskolcon Leszih Andor, aki még ez évben kutatóárkokat nyitott a várban. Később megbízta a feltárások kezdete óta ott dolgozó Szegő András szuhogyi cipészt az ásatások folytatásával. A kutatások azonban csak a belsővárban folytak, a külsővárat és az egyéb erődítéseket nem érintették. 1935-re kellőképpen tisztázódott a belsővár alaprajza, ekkor készítették el ennek precíz felmérését is. Egyéb dokumentáció, ásatási napló sajnos nem született, az egyetlen, az ásatást is megemlítő dolgozat a Numizmatikai Közlöny 1941. évi számában jelent meg, melyben Leszih Andor a pénzhamisító műhelyt és annak leleteit mutatta be. Mivel az ásatás elsősorban a Csorbakőn működő pénzhamisító műhelyre koncentrált, így gyakran nem tárták fel a korábbi, alsóbb rétegeket. A feltárt és feldolgozatlan leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek. Ezt követően a várban ásatási munkálatok már nem folytak.
A vár történetének kutatását 2002-ben kezdtem meg. Elvégeztük a vár és közvetlen környezetének geodéziai felmérését, majd ezt követően Csorbakő történeti feldolgozását készítettem el. Ezen munkám folytatásaként 2003-ban befejeztem a Leszih-féle ásatás leletanyagának feldolgozását, illetve a vár elvi rekonstrukcióját. Ehhez elsősorban a geodéziai felmérés eredményeit használtam, hiszen az egykori, elpusztult falszakaszok ma csak földsáncként követhetőek nyomon a terepen. A hiányos dokumentáció ellenére sikerült azonosítanom a második világháború előtti ásatás által feltárt helyiségeket is. Az építési periódusok elkülönítésére a hasonló jellegű környékbeli várak alaprajzi fejlődését vettem alapul. Munkám tehát egy kísérlet arra, miként használhatóak precíz felszíni/terepi vizsgálatok egy vár régészeti kutatásában. A leírt eredményeket későbbi ásatásokkal lehet majd igazolni vagy cáfolni.
Noha a várról szóló első írásos adatunk csak 1403-ból ismeretes, mégis tudjuk, hogy már korábban is létezett itt egy vár. 1403-ban Zsigmond király megengedte pohárnokmesterének, Perényi Imrének, hogy újra felépíthesse a már nagyon leromlott és elpusztult Csorbakő várát Szuhogy felett. A Perényiek még 1351-ben szerezték meg a falut a birtokos középrétegbe tartozó Tekes nembéli Ládi családtól. Az első vár építését is ehhez a családhoz köthetjük. A 13/14. század fordulóján itt volt birtokos Ládi Csorba Miklós, aki feltételezhetően építője és névadója volt az első erősségnek. A Ládi család az ő idejében vált vagyonossá, Miklós neve a 19. helyen szerepelt az 1311-es kassai túszlistán. Mint ismeretes, ezen a listán a meggyilkolt Aba Amadé Kassán túszul ejtett fiainak kiszabadításáért cserébe adott 46 Amadé familiáris nevét sorolták fel. A 19. hely a családot, ha nem is a leggazdagabb, de minden bizonnyal a közepes rangú, helyi jelentőségű birtokosok közé sorolja, akiknek volt elég pénzük, hogy birtokukon várat emeljenek.
A Leszih-féle feltárások során kevés korainak tartható lelet került elő. Magára a korai vár alaprajzára is csak következtethetünk. Az 1403-as oklevélben Perényi Imre a nagyon elpusztult Csorbakő újjáépítéséről beszélt. Feltételezhető, hogy a legvédettebb helyen épült Perényi-féle belsővár felhasználta Csorba Miklós egykori várának alapfalait. Elvi rekonstrukciómban arra a következtetésre jutottam, hogy a Ládiak korai vára egy szabálytalan trapéz alaprajzú lakótorony lehetett, mely előtt egy négyszögletes fallal körülvett udvar volt. A gerinc végére épült várat a hegytető felöli oldalán a gerincre merőleges kettős sáncárokkal védték, amelyet a laposabb déli oldalról egy harmadikkal is kiegészítettek. A három sáncból a belsőre épült a későbbi Perényi-vár külső fala. A középső sánc érdekessége, hogy egy szakaszon a közelmúltban kiszakadt, így itt megfigyelhető a szerkezete. Szárazon rakott kőfalat emeltek, amely előtt mély árkot húztak.
Ládi Csorba Miklós halála után fiai anyagi gondokkal küzdöttek, melyről okleveles forrásokkal is rendelkezünk. Egyre több birtokukat adták zálogba, vagy váltak meg tőlük. Bár szuhogyi birtokukhoz sokáig ragaszkodtak, de már nem volt elég pénzük arra, hogy apjuk várát karban tartsák, így az erősen leromlott. Végezetül eladták Perényi Andrásnak. A Perényiek minden bizonnyal már csak egy romos várat találtak itt, amelynek azonban várépítési engedélye még megmaradt.
A vár első névszerinti tulajdonosa a nikápolyi csatát megjárt Perényi Imre pohárnokmester lett, aki a király elleni lázadásban szembeszállt a felkelő urakkal. 1403-ban Patak közelében legyőzte a hűtlen Debrői Istvánt, amiért a csorbakői várához jelentős uradalmat csatolhatott. 1405-ben Imrét titkos kancellárrá nevezte ki Zsigmond, ezt a tisztet élete végéig betöltötte. Csorbakői várát igazi főúri központjává alakította ki, amit az is bizonyít, hogy 1408-ban a vár közelében, Nyárádon, a mai Kurityán határában pálos kolostort alapított.
Perényi Imre az egykori romos váron, a Ládiak feltételezett udvaros-lakótornyos erősségének falain, háromhelyiséges palotát emeltetett, melyhez nyugatról 5 m-rel alacsonyabban két földszinti helyiség is csatlakozott. Ezekbe egy 15 fokú lépcsőn lehetett lemenni, amit Leszih Andorék fel is tártak. Az 1935-ben készített néhány fotón is látható lépcsősort ma már ismét vastag humusztakaró fed. A palota szakadékos keleti fala alatt egy belső udvar volt, amelynek keleti falai máig a legépebbek. A palota és a belső udvar alkotta központi magot délről és keletről egy L-alakú falszorossal védték. Ebből falszorosból lehetett külön megközelíteni a palotát, illetve külön a belső udvart. A falszorost és az említett belső udvart ma vastag törmelékréteg fedi. A palota északkeleti falából merőlegesen egy széles rekesztőfal indul ki, amely a külső várfalba csatlakozott. Ezen falban egy belső kapu lehetett, amelyet szükség esetén lezárhattak, így védve a belsővárat. Sajnos a vastag törmelékréteg miatt felszíni nyomai nem látszanak a kapunak, de minden bizonnyal ezt igazolja, hogy a belső udvar fala itt megtörve egy kis kiszögellést alkot. A belsővárat az északi alacsonyabb oldalon egy külsővár védte, amely északkeleti sarkába érkezett a terepen ma is nyomon követhető középkori mélyút. Az út itt balra megtörve a belső kapun keresztül csigavonalban haladt a belsővár helyiségei felé. A külsővár területét ma olyan vastag humuszréteg fedi, hogy a felszínen semmilyen objektum nem fedezhető fel, de minden bizonnyal itt lehettek a védők szálláshelyei.
Perényi Imrét halála után a nyárádi kolostorba temették el. Csorbakő ezután Perényi Imre kisebbik fia, István rezidenciája lett, aki 1437-ben szintén Nyárádra temetkezett. A vár ezután elvesztette főúri rezidenciaszerepét. A leletanyagban sajnos nincsen olyan főúri igényességű tárgy, amit a 15. század első harmadára keltezhetnénk. Ennek oka, mint azt már korábban is említettem, hogy az ásatások csak néhol érhették el a korai rétegeket.
A vár újabb birtokosa, Perényi Imre nagyobb fia, Perényi János tárnokmester központja már Terebesen volt. Csorbakő stratégiai jelentősége a 15. század folyamán még megmaradt. Sőt a huszita háborúskodások, illetve a kibontakozó polgárháború során Pálóci Simon még el is foglalta a várat, csak az 1445-ös országgyűlési határozat hatására adta vissza eredeti tulajdonosának.
Véleményem szerint a husziták közelsége és a polgárháború szükségessé tehette a vár megerősítését. Bár a belsővár szerkezete alapvetően nem változott, a palota reprezentációs szerepét már elveszthette, valószínűleg részt vett a vár védelmében, amit az itt talált nagyszámú, ehhez a korhoz köthető fegyverlelet bizonyít. A külsővárban a felszíni vizsgálatok alapján nem állapíthatunk meg jelentősebb változást. A huszita korszak újdonságának tartható azonban egy háromszög alakú elővár a külsővár északkeleti oldalán, amelynek végén ma is felfedezhető a négyszög alaprajzú egykori kaputorony helye.
Perényi János halála után Csorbakő már csak birtokigazgatási szerepet tölthetett be, tulajdonosai ritkán látogathatták meg.
Csorbakőn a terepi, felszíni vizsgálatok alapján két olyan kisebb erődítést különíthetünk el, amelyek a tűzfegyverek ellen, a 16. század folyamán épülhettek. Ezeket feltehetőleg Perényi Péter birtoklásához köthetjük. A háromszög alakú elővár és kaputornya védhetetlenné vált a tűzfegyverekkel szemben, ezért emelhettek elé egy szabálytalan ötszög alaprajzú bástyát, amely a mai felszínen földsáncként kitűnően nyomon követhető. A külsővár északi oldalánál fal és sáncnyomokat észleltünk, amelyet sajnos az egykor itt működött kőbánya nagyrészt elpusztított, de ennek ellenére egy, a völgy felé kiugró bástyával számolhatunk itt. Az előkerült leletanyag nagy részét ehhez a periódushoz, azaz a 15. század végéhez, 16. század első feléhez köthetjük. Csorbakő háttérbe szorulása ellenére ebből az időszakból több, főúri gazdagságot bizonyító tárgy is előkerült.
Csorbakőn ekkor azonban tulajdonosváltás történt. 1540/41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferenc felső – magyarországi főkapitánynak adta a várat. Ferenc azonban nem sokáig tartotta magánál a várat, 1541. februárjában már átadta azt testvérének Bebek Imrének. Csorbakő Bebek birtoklása alatt a források elnémulnak a várról, ami nyílván a vár leghírhedtebb időszakának, a pénzhamisítás korszakának köszönhető. A 13 évig üzemelő pénzhamisító műhelyet a palotában, azaz a legvédettebb helyen rendezték be. A feltárások során a palota helyiségeiben nagy mennyiségű hamisításra utaló lelet került elő.
1553-ban meghalt Bebek Imre, és Bebek Ferenc még ezen esztendőben viharos gyorsasággal rudabányai bányászokkal leromboltatta a várat. A lerombolt vár azonban továbbra is Bebek Imre örököseinek tulajdona maradt, bár azt már soha többé nem építették újjá. A források ezek után még gyakran említik a várat, de már csak úgy, mint romos, vagy elpusztult, elhagyott erősséget. A váruradalom irányítói leköltöztek Szuhogyra, de jogilag még a 17. század elejéig csorbakői uradalomról és a hozzá tartozó falvakról beszéltek a források. Ekkor azonban változás történt, a századforduló után már csak egy telek neve volt Csorbakő, puszta vára pedig Szuhogy falu része lett.
A várbeli élet tehát 1553-ban megszűnt, azonban feltételezhető, hogy a törökök itteni megjelenésével a környék lakói néha ide, a romos falak közé menekültek, így a 17. században Csorbakő refúgium szerepével kell számolnunk. Ezt bizonyítják a feltárások során előkerült kora újkori kerámialeletek is. A várhegyet valószínűleg ekkora már befedte az erdő, így található mind a mai napig.

Szörényi Gábor András írása





















Épületenergetikai fejlesztés, megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva Szuhogyon a József Attila Utca 56 szám alatt elhelyezkedő óvodában

Az első világháború centenáriumi rendezvénysorozata keretében, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány XX. század Intézete által meghirdetett KKETTKK-CP-02 jelű pályázaton Szuhogy Község Önkormányzata 1 976 737 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, az első világháborús emlékmű helyreállítására.

A kivitelezési munkák határidőre befejeződtek.

A kivitelező: J + K Borsod Consulting Kft.

3780 Edelény, Tárna út 1.

Magyar Falu Program

2019. december 1. Első adventi gyertyagyújtás

???
???
???
???

2019.október 4. szépkorúak estje, ünnepség az idősek világnapja alkalmából "légy áldott és légy áldás!"

IMG 20191004 182008
IMG 20191004 162221
IMG 20191004 182000
IMG 20191004 193031

2019.október 1.Szuhogy Község Önkormányzatának Képviselő -testülete Díszpolgári címet adományozott Fóris Sándor Úrnak,aki 2002-től 2014-ig volt községünk polgármestere

IMG 20191001 144804
KODAK Digital Still Camera
IMG 20191001 140513
IMG 20191001 144914

2019.szeptember 21.Szüreti vigadalom

IMG 20190921 145146
IMG 20190921 140633
IMG 20190921 152318
IMG 20190921 143416

2019.09.20. Közösségfejlesztő kirándulás :Csorbakő-Rudabánya-Kurityán

IMG 20190920 152903
IMG 20190921 223057
IMG 20190920 144814
IMG 20190920 160012

2019.08.03.TÁJHÁZI FŐZŐVERSENYEN

IMG 20190803 093106
67571744 986066371594184 2898060330078830592 n
IMG 20190803 135238
IMG 20190803 103250

2019.05.04.Szuhogy Csorbakő vára-múltidéző településtörténeti közösségi rendezvény

IMG 20190504 103644
IMG 20190504 122137
IMG 20190504 132957
IMG 20190504 114203

2019. március 15.

20190314 122219
20190314 122018
20190314 130112
20190314 130056

2019.január 22. A magyar kultúra napja Szuhogyon

IMG 20190125 173211
IMG 20190125 165749
IMG 20190125 173628
IMG 20190125 173614

2018.december 23. Negyedik adventi gyertyagyújtás

IMG 20181223 151634
IMG 20181220 102241
IMG 20181223 151532
IMG 20181223 154111

2018.december 16. Harmadik adventi gyertyagyújtás

IMG 20181216 150903
IMG 20181216 150528
IMG 20181216 151738
IMG 20181216 150518

2018.december 9. második adventi gyertyagyújtás

IMG 20181209 155348
IMG 20181209 153626
IMG 20181209 154015
IMG 20181209 153753

2018.december 2. Első adventi gyertyagyújtás

IMG 20181202 154545
IMG 20181202 154959
IMG 20181202 153750
IMG 20181202 153738

2018.október 19.Ünnepi megemlékezés

IMG 20181019 105916
IMG 20181019 112630
IMG 20181019 112144
IMG 20181019 105607

2018.október 13. KÖSZÖNTÉS AZ IDŐSEK VILÁGNAPJA ALKALMÁBÓL

100 0759
IMG 20181013 175507
100 0757
100 0756

2018.szept.22.Szüreti vigadalom

IMG 20180922 121344
IMG 20180922 135834
IMG 20180922 143644
IMG 20180922 145659

2018.08.20. Nemzeti ünnepünk.

IMG 20180820 114522
IMG 20180820 121821
IMG 20180820 093048
20180819 103851

2018.08.19. Sportpályaavatás HAJRÁ SZUHOGY SE!

IMG 20180819 164545
IMG 20180819 154907
IMG 20180819 173133
IMG 20180819 152819

2018.05.29.Egri kirándulás

IMG 20180529 065820
IMG 20180529 142830
IMG 20180529 113950
IMG 20180529 130847

Gyermeknap 2018

IMG 20180522 110933
IMG 20180522 110636
IMG 20180522 104241
IMG 20180522 084334

Így emlékeztünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulójára​

IMG 20180314 113343
IMG 20180314 113335
IMG 20180314 102707
IMG 5493

2018-ban hétfőn és szerdán 15-órától 16- óráig gerinctornára van lehetőség az iskola nagytermében.

IMG 20180207 153418 (1)
IMG 20180207 154828
IMG 20180207 153456
IMG 20180207 153418

Településünk óvodájában az ünnephez méltó műsorral emlékeztek meg a magyar kultúra napjáról.​

IMG 20180122 103932
IMG 20180122 103227
IMG 20180122 100819
IMG 20180122 105344

2018.január 22. Szuhogy község önkormányzata himnusz-illusztráció cimmel rajzversenyt hirdetett a magyar kultúra napja alkalmából. Helyezettek:óvodás kategóriában 1. Szemán Fruzsina 2. Molnár Dániel 3. Beszterczei Enikő. Alsó tagozatos kategóriában: 1. Glonczi Ilona 2. Pozsgai Blanka, Takács Emese 3. Eder Patrik. Felső tagozatos kategóriában: 1. Mihály Martina 2. Tóth Zsolt 3. Fóris Renáta. A zsűri különdíját Horváth Miléna kapta. Gratulálunk mind a 41 versenyzőnek. Az ünnepélyes eredményhirdetés képei:​

IMG 20180122 150136
IMG 20180122 150110
IMG 20180122 152127
IMG 20180122 113319 (2)

Szuhogy Község Önkormányzata

Cím: 3734 Szuhogy József Attila u. 52.
Telefon / Fax: +36 48 461 582
E-mail: szuhogyhiv@tmnet.hu, szuhogyhiv2@tmnet.hu

© 2015 Szuhogy.hu Minden jog fenntartva!

IT-Nav Hungary Kft.