Összegzés az ajánlatok elbírálásáról

A “Határtalanul” pályázat keretében a szuhogyi Martinkó András Általános Iskola tanulói 2017.09.25-28-ig Szlovákiában tanulmányi kiránduláson vettek részt. Úti céljaink a Felvidék történelmi jelentőségű magyar települései voltak. Kassa, Tőketerebes, Lelesz, Királyhelmec, Bély, Nagykövesd, Nagyszelmenc, Borsi, Szirénfalva nevezetességeit, irodalmi és képzőművészeti emlékeit kerestük fel. A Határtalanul program célja: Az összetartozás, a határokon átnyúló szolidaritás erősítése. A tanulók és kísérőik, felejthetetlen élményekkel érkeztek haza. Köszönjük, hogy a pályázat révén eljuthattunk ezekre az emlékezetes, határon túli területekre, ahol mindenki nagy szeretettel fogadott bennünket.

2017. március 14-én községi ünnepség keretében emlékeztünk meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulójáról.
Ünnepi köszöntőt mondott Hermánné Dienes Piroska polgármester asszony.
Műsort adott a Szuhogyi Nyitnikék Óvoda gyermekközössége és a Martinkó András Általános Iskola tanulóifjúsága. A megemlékezést koszorúzás zárta a hősi emlékműnél a Népkertben.

« ‹ 2 A 2 › »

„ Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.”
Tamási Áron

Tisztelt Látogatónk!

Községünk Önkormányzata nevében tisztelettel és szeretettel köszöntök minden kedves érdeklődőt településünk honlapján.

Szuhogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a természeti szépségekben gazdag Bódva-völgyében helyezkedik el.

Honlapunk kialakításának célja, hogy a táj szépségein túl átfogó képet nyújtsunk a település eredetéről, elődeink életéről, földrajzi adottságainkról, értékeinkről és hagyományainkról.

Részletes tájékoztatással igyekszünk bemutatni a Képviselő-testület tevékenységét, a település intézményeinek, civil szervezeteinek működését és a szolgáltatások elérhetőségét.  Remélem, hogy honlapunk – a személyes tájékoztatáson túl – megkönnyíti lakosaink számára a helyi közügyekben való tájékozódást, a feltöltött dokumentumok segítségével ügyeik gyorsabb és egyszerűbb intézését.

A folyamatosan megjelenő hírek segítségével a mindennapjainkról szeretnénk szólni, valamint azokról a feladatokról, amelyeknek megvalósítása által a falu előrelépését, jövőjét kívánjuk biztosítani annak érdekében, hogy mindnyájan azt érezzük, jó itt élni.

Településünk életének bemutatásával valamennyi innen elszármazott, szülőfaluja iránt érdeklődő egykori lakosunkban szeretnénk kedves emlékeket idézni.

Őszintén bízom abban, hogy honlapunk segítségével sikerül azok számára is bemutatni Szuhogyot, akik sohasem hallottak erről a szép kis borsodi faluról.

Köszönöm megtisztelő érdeklődésüket és szeretettel várjuk településünkön!

Tisztelettel:
Hermánné Dienes Piroska
polgármester

Rövid óvodatörténet, fenntartói megközelítés:

Az óvoda 1975-ben épült. Kezdetben egy csoportos 25 férőhelyes, 1989-től bővítés eredményeképpen két csoportos, 50 férőhelyes intézmény. 1975 és 1991 között – 16 – évig az akkori szomszéd nagyközség, Szendrő tagóvodájaként működött. 1991 január 1- től önálló szakmai intézmény lett, a fenntartó Szuhogy Község Önkormányzata. 2000 május 25-én, a 25 éves jubileumi és névadó ünnepségen óvodánk a

NYITNIKÉK NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA nevet kapta.

2007-ben Edelény város önkormányzatának képviselőtestülete és Szuhogy község önkormányzatának képviselőtestülete oktatási – nevelési feladatokat ellátó intézmény fenntartó társulást hozott létra, melynek következtében az Edelényi Mátyás Óvoda tagóvodájaként működtünk a 2007-2008- as nevelési évben. 2008 szeptember 1-én megalakult az Edelényi Városi Oktatási Központ, melynek intézményegysége a Szuhogyi Nyitnikék Óvoda 2011 augusztus 31-ig 2011 szeptember 1-től, 2012 augusztus 31-ig újra az Edelényi Mátyás Óvoda tagóvodájaként működött intézményünk. 2012 szeptember 1-től és jelenleg is a fenntartó: Szuhogy község önkormányzata.

Településünk dombokkal, hegyekkel körülvett völgyben fekszik, ahol az erdő, a rét, a szántóföld, a patak – a természeti környezet élővilága gazdag lehetőséget kínál gyermekeink számára az ismeretek gyarapításában és a tapasztalatszerzésben.
Az óvoda épülete a község középpontjában helyezkedik el, két részben osztott csoporttal működik.
A 2014 október 1 – statisztikai adatok alapján a kis- középső /méhecske/ csoportban 17, a középső – nagy /pillangó/ csoportban 21, összesen 38 gyermek jár.

Sajátos nevelési igényű /SNI/ gyermek 1fő. Gyógypedagógiai fejlesztést biztosítunk számára, melyet helyi szakember lát el heti 4 órában.
Tanköteles korú gyermekkel differenciáló – fejlesztő óvodapedagógus foglalkozik.
Minden óvodás gyermek heti egy alkalommal gyógytestnevelő által tartott mozgásfejlesztő foglalkozásokon veszt részt.
Évről évre Római Katolikus és Református felekezetű hitoktatók segítik nevelő munkánkat.

Az intézményi célkitűzések megvalósításának feltételrendszerében nagyon fontos elem a nevelőközösség, az óvodapedagógusok, dajkák személyisége.

A két csoportban négy óvodapedagógus, és két dajka dolgozik.
A végzettségeket figyelembe véve és az óvodapedagógusi munkán túli feladatokat tekintve,1 fő közoktatási vezető szakvizsgával rendelkező intézményvezető, 1 fő fejlesztő, differenciáló szakvizsgázott óvodapedagógus, 1 fő játékkészítő munkaközösséget vezető óvodapedagógus, 1 fő gyermekvédelmi – egészségvédelmi munkát végző óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Óvodánk nevelőközössége jó szakmai közösséget alkot, amely kreatív, nyitott az új kihívások iránt, önképzésre és szakmai megújulásra alkalmas, rendelkezik az együttműködés és egymásra figyelés képességével. Nevelőközösségünk gyermekszeretetét, hivatástudatát az óvónői szoba falán kifüggesztett tábla hirdeti:

„Szeresd a gyermeket, a lét napfénye Ő”

/Móra Ferenc/

Az intézmény vezetőjeként több évtizedes tapasztalat alapján megállapíthatom, hogy óvodapedagógus munkatársaim elkötelezték magukat az óvoda célkitűzései iránt, mely egybecseng nevelési programunk eredményes megvalósításával. Helyi Óvodai Programot dolgoztunk ki, mely összhangban áll az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával. A helyi program rólunk szól, környezetünk értékeiről beszél.

Arról az alkalmazkodásról gondoskodunk, amit az élet változásai, a helyi környezet alakulása, fejlődése egyértelműen meghatároz számunkra.

Fő hangsúlyt kap a környezet megismerése – mint élettér- amelyben tájékozódni, eligazodni képes az óvodás gyermek. A megszerzett tapasztalatok, élmények, megjelennek mindennapi tevékenységünkben beépülnek a foglalkozásokba.

Programunk kiindulási vonala a környezeti nevelés és hagyományápolás. Helyi hagyományokat ápolunk, ami a régmúlthoz, a jeles napokhoz és az ünnepekhez kapcsolódik. Az óvoda a nagyközösség kis részeként aktívan részt vesz a falu hagyományőrző tevékenységében, a rendezvényeken.

Játékkészítő munkaközösséget működtetünk, ahol természetes anyagok felhasználásával /textil, fa, csuhéj, nád, termések/ készítünk játékokat, évszakonként, dekorációt a csoport szobába, valamint húsvéti és karácsonyi vásárt rendezünk. A jó hangulatú, kreatív foglalkozásokba a dajkák és szülők is bekapcsolódnak.

A környezeti nevelés tartalma jórészt a természeti környezet adta lehetőségekből fakad, másrészt a társadalmi környezet miatti hátrányok kompenzálásába hivatott nevelési programunkban. /kitekintés a faluból/. Sokat kirándulunk a gyermekekkel a környező városokba, bábszínházat, vadasparkot látogatunk.

Néhány említésre méltó kirándulás.

• Nyíregyháza : Vadaspark
• Budapest : Fővárosi Nagycirkusz
• Miskolc : „Csodamalom bábszínház”
• Poroszló : Öko – Centrum

Gyermekkép – Óvodakép

Célunk, hogy óvodánkban sikeresen tevékenykedhessen, alkothasson a hátrányos helyzetű, kortársaihoz képest fejlődésében lemaradt gyermek és tehetséges gyermek egyaránt. Megfelelő speciális fejlesztést biztosítunk a sajátos nevelést igénylő gyermekek számára is. Tiszteletben tartjuk a gyermek egyéniségét, érdeklődését, adottságait fejlődési ütemét és mindemellett tudatosan készítjük fel őket az iskolai életre hangsúlyozzuk a játék elsődleges szerepét, mer ez az óvodáskorú gyermekek legfőbb tevékenysége.

„Legyen az óvoda a játéké, legyen az óvoda élményszerű, legyen olyan játékos, hogy a gyermek felszabadultan tudjon megnyilvánulni, kibontakozni, tanulni, tapasztalatokat gyűjteni.”

/Dr. Kovács György/

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését, ezért szoros kapcsolatot ápolunk a szülőkkel, a szülői szervezet képviselőivel. Az együttműködés formái változatosak: a közös kirándulások, bábszínház-látogatások, közösen szervezett rendezvények, a „baba – mama klub” foglalkozásai, nyílt napok, családlátogatások gazdag lehetőséget biztosítanak az együttnevelés eredményességéhez.

A fenntartóval, az iskolával, az egyházakkal, a községben működő civil szervezetekkel konstruktív, jó kapcsolatot tartunk fenn. Az intézményi önértékelés során megállapítottuk, hogy a közvetett és közvetlen partnereink elégedettség vizsgálata azt tükrözi, hogy óvodában folyó nevelő munkát elismerik és ez a pozitív megítélés további lendületet ad a jövőre nézve.

Programunkkal helyi szükségleteket, az óvodába járó gyermekeket és családjukat kívánjuk szolgálni. Nyitott, bizalmas, szeretetteljes óvodai légkör megvalósítására törekszünk.

A gyermekközpontú, a gyermek igényeit, körülményeit és adottságait figyelembe vevő, a gyermeket értő, érző és elfogadó magatartást tekintjük követendő példának.

„Hajolj felém, tanulj meg engem,

Próbáld meghallani csepp hangomat, hogy rám ismerj”

/Szabó Magda!

Pályázati eredményeink:

A tárgyi megjelenések, az épület, az udvar, ezek minősége, a bútorzozottság a felszerelés – a legtovább tartó benyomást adják. Az óvoda korszerűsítésére, fejlesztésére benyújtott pályázatok pozitív elbírálást kaptak, ezért 2015 júniusában megkezdődnek az ezzel kapcsolatos munkák. Az intézményhez tartozik egy 150 adagos konyha kiszolgáló helyiségekkel és ebédlővel együtt, amely az óvodások étkeztetésén túl, az iskola menza és napközis ellátását , valamint a falu szociális étkeztetését is biztosítja. A fenntartó önkormányzat a konyhai részleg felújítására 2015. május 29-én nyújtott be a pályázatot. Folyamatosan és eredményesen pályázunk eszközfejlesztésre, ennek köszönhetően felszereltségünk optimális, a szakmai eszközök, fejlesztő játékok rendelkezésre állnak.

2015 a megújulás a jubilálás éve a Nyitnikék Napközi Otthonos Óvoda életében. 40 éve működik óvoda Szuhogyon és ez idő alatt közel 600 gyermek nevelkedett az épület falai között.

Ünnepeljük hát együtt a 40 éves évfordulót, hisz a kisgyermekkorban szerzett tapasztalatok mély nyomot hagynak az emberben, személyiségének gyökerei ebbe a talajba kapaszkodva segítik őt sikeres, környezetét, nemzetét szerető emberré válni.

Fórisné Nagy Márta
Óvodavezető

NYITNIKÉK NAPKOZI OTTHONOS ÓVODA

Elérhetőségeink:

• Cím:   3734 Szuhogy, József Attila út 56
• Telefon: 48/461-586
• Fax:    48/461-586
• Email: nyitnikektagovoda@freemail.hu

Óvodavezető: Fórisné Nagy Mártaó

Az intézmény dolgozói:

Óvodapedagógusok:

• Fórisné Nagy Márta
• Juhász Béláné
• Kenéz Szabolcsné
• Pálinkás Attiláné

Dajkák:

• Adorjánné Kelemen Zsuzsanna
• Molnár Mártonné

Konyhai dolgozók:

• Hegedűs Józsefné élelmezésvezető
• Kovácsné Vitányi Borbála szakácsnő
• Mazurkáné Fóris Valéria konyhalány

Az intézmény fenntartója:

• Szuhogy Község Önkormányzata

Tovább a galériára >>

A település

Szuhogy régi Árpádkori település, a legrégebbi adat 1229 – ből való. Az 1332. évi pápai tizedlajstrom már egyházát, templomát, papját is említi, a község nevét pedig Zemhed, Semhod, Zemehad alakban tartották fenn.

A XIV. századtól kezdve több család, személy birtokában volt a község.

Elbeszélések alapján tudhatjuk, hogy az akkor még Gömör dombvidéknek nevezett helyen épült fel Cserbakő vára, amely a szendrői vár nyugat felőli őrhelye volt. A vár építői voltak a falu lakói, akik munkájuk befejeztével a vártól körülbelül egy kilométernyire telepedtek le. Ezen lakosság jelentős része ruszin, illetve rutén eredetű volt.
A község benépesítése a török hódoltság idején kezdődött. A jobbágyok a Szendrőben állomásozó török csapatok elől menekültek erre a helyre uraikkal együtt. Eger bevétele után a község török kézre került, kényszerítették behódolni Vész Buliok basának.

A terület a XVII. században – kisebb kihagyásokkal – Herencsényi-birtok lett, 1648 – ig.

A XVIII. század elején a szendrői vár ura Gvadányi Sándor birtokolta a falut. A véget nem érő pereskedések eredményeként, az Okolicsányiak lettek a falu földesurai. Később jelentős osztódás következett be. A falu időközben protestánssá vált, önálló egyháza már a XVI. század végén felállt. Később erős ellenreformáció indult itt is.
Birtokosok a XIX. században: Szalay-, Bárczay-, Kieszling és Cserny – család.

Az első világháború huszonöt hősi halottat követelt a falutól. A gazdasági válság tulajdonvesztést, elszegényedést hozott a parasztoknak, munkanélküliséget a bányászoknak. Ennek következménye lett, hogy sokan kivándoroltak. A harmincas évek végétől némi emelkedés volt tapasztalható a lakosság lélekszámát illetően. Mindenki megpróbált emberi körülményeket teremteni magának.
A második világháború hatása is érződött. A háborút a légitámadások, Miskolc bombázása hozta érezhető közelségbe. Ebben a háborúban húsz embert veszített el a falu.
A végig edelényi járáshoz tartozó község 1951 – ig Rudabányához kapcsolódott a közigazgatás szempontjából, 1951 – től 1969 – ig önálló volt, ezután 1990 – ig közös tanácsúvá vált Szendrővel.
Ebben az időszakban jelentős változásokat hoztak az építkezések. Az új iskola építését 1948 – ban kezdték. 1950 – ben megépítették az új országutat, 1985 – 90 – re beépítették az új út mindkét oldalát. Itt kapott helyet a Tanácsháza, a Kultúrház, a könyvtár, az óvoda, és a posta.

A község lakosságának száma az 1970 – es évekig folyamatosan emelkedett, aminek fő oka a jó munkalehetőségekben rejlett. Az azóta is tartó csökkenés oka először az urbanizáltabb területekre történő elvándorlás, majd a munkalehetőségek beszűkülése (pl.:  a bányák bezárása) miatti elköltözés.

A lakosság létszámának csökkenése ellenére 1990-től 2003-ig folyamatos fejlesztések történtek: vízvezeték, szennyvíz csatorna kiépítése, gázberuházás, gyógyszertár és önálló körzeti orvosi rendelő létrehozása, a kábel TV kiépítése, a telefonhálózat bővítése, valamint egy veszélyes hulladék lerakó telep létesítése a község határában.
Szuhogy az Edelényi járáshoz tartozik. A településen az Önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, illetve a szuhogyi Martinkó András Általános Iskola, a Szuhogyi Nyitnikék Napközi Otthonos Óvoda. A nyolc osztállyal működő iskola alsó és felső tagozata fogadja a településen élő gyermekeket.

Az Önkormányzat csupán állami támogatásból működteti a települést, biztosítja a minimális ellátást az itt élők számára. A település a leghátrányosabb térségbe tartozik, szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések listáján, a munkanélküliség meghaladja az országos átlag 1,75-szörösét.

Az állandó bejelentett lakosság létszáma 2014. január 1-jén 1190 fő volt.